Először is szeretném megköszönni a Helma - Az innovatív könyvek világa kiadónak, hogy a rendelkezésemre bocsátotta ezt a könyvet, illetve a magyar könyv is magyar termék mozgalomnak, hogy a részese lehetek ennek a csodás kezdeményezésnek. Illetve köszönöm az írónak: Sky ST-nek hogy megírta ezt a különleges könyvet.
A Vigyázat! Jövök! című könyv folytatását tartja a kezében az olvasó. Az előző részben megismert karakterek már régi ismerősként köszönnek vissza az oldalakról és a régi kedvencekhez nagy örömünkre új szereplők is csatlakoznak. Szeretett főhősnőnk Ditte, pontosan ott folytatja, ahol az első kötet végén abbahagyta, igaz némi helyrajzi különbséggel: Lengyelországban.
Az álomnak indult nyaralás, először rémálomhoz hasonlóan tarolja le Dittet, mert mindenre számít, csak arra nem, ami ebben a számára még idegen országban vár rá. Család, elvárások, jelek, hiedelmek, és eleve elrendelés, vicces jelenetekkel fűszerezve. Hiszen humor nélkül lehet élni, csak nem érdemes.
Az előző kötetben, mintegy spoiler szerűen felvillanó képkockaként bepillantást nyerhettünk Ditte szüleihez való viszonyába. A családi működés a második részben kibontakozni látszik. Az oldalak előrehaladtával szertelen írónőnk tárgyilagos stílusban előadott gyermekkori történetei mögött mélyen megbúvó sebeket fedezhetünk fel.
Ezeket a sztorikat olvasva talán jobban megértjük Ditte eleinte miért igyekszik távol tartani magát Adam „hangos, mindig vidám, sokat nevető és egymással törődő családjától”.
A fiatal nő hosszú évek alatt gondosan felépítgetett falai, amit a magánnyal és az írással maga köré emelt, a hétköznapinak nem nevezhető Kowalszky család őszinte szeretetének és elfogadásnak köszönhetően szép lassan leomlanak. Dittenek rá kell jönnie arra, hogy „mindennek, ami történik oka van”. Eleinte nem látja át az összefüggéseket, nem tudja mi és miért történik vele, de idővel minden a helyére kerül és értelmet nyer.
A kötet tartogatott számomra még egy izgalmas történet szálat: Alicja és Mateusz (Adam testvére) házasságának dinamikáját. A könyv a csalódott és elkeseredett nő teljes eszköztárát felvonultatja. Megszűnnek a határok és a józan észt felülírja a kétségbeesés. Kettejük kapcsolata több ponton elgondolkodtató: toxikusság és bántalmazás, ilyen és hasonló szavak jutottak eszembe.
Térjünk vissza Dittehez és Adamhoz, történetük tükröt tart elénk a családi összetartás fontosságáról és annak erejéről.
A könyv számomra egyik legerősebb mondata: „Köszönöm, hogy megtanítottál bízni". Ez a rövid sor magában hordoz egy fontos üzenetet: szeretet és a feltétel nélküli elfogadás.
Kedves olvasó, ha kíváncsi vagy milyen egy traumatikus gyermekkor emlékét magad mögött hagyva újra bízni a család támogató és szeretettel teli erejében és milyen az, amikor megtapasztalod, hogy önmagadért szeretnek, nincs más teendőd, mint elolvasni a könyvet.
Olvass hazai szerzőktől! Olvass sokat! Ezt a könyvet pedig itt találod:
Comments